A háromcsillagos dán séf régóta kapcsolatban áll a Magyar Bocuse d’Or Akadémiával. Az együttműködés korántsem korlátozódik arra, hogy a magyar csapatot segítse a lyoni döntőre való felkészülésben, bár természetesen tudása és versenyrutinja nagy segítségére van Széll Tamáséknak.
Az Akadémia azonban azt is fontosnak tartja, hogy ezt a tudást és tapasztalatot a jövő generációinak javára is fordítsák, a versenyen kívül is. Ezért Kofoed legutóbbi látogatása alkalmával lehetőséget adott az elmúlt évek versenyzőinek, hogy találkozznak vele, kérdezzenek tőle és egy kicsit megismerjék a szemléletét. A találkozón – más fiatal séfek mellett – a legutóbbi két magyar Bocuse d’Or versenyzői is részt vettek. Ők már bizonyították elhivatottságukat és akár nemzetközi színtéren is helyt állnak. Bár a fiatalok némileg megilletődtek Kofoedtől, ő közvetlen és barátságos hangulatot teremtett, és mindenkinek lehetőséget adott, hogy kérdezzen tőle, eszmét cseréljen vele.
„Nagyon szeretem megmutatni az új generációnak a gasztronómia csodálatos világát, amely tele van kreativitással és szenvedéllyel – mondta Rasmus Kofoed. – A fiatalok közül elsősorban Kevinről tudok beszélni, aki nagyon tehetséges fiatalember, szereti feszegetni a határait, szereti a kihívásokat, ugyanakkor nagyszerű kolléga. Volt kint nálunk a Geraniumban (Kofoed koppenhágai, háromcsillagos étterme, a szerk.), focizott velünk, sőt futni is eljött. De a lényeg, hogy ha az ember ránéz az arcára, látja rajta azt a tettvágyat, ami sikeressé teheti. A commis nagyon fontos szerep a Bocuse d’Oron. Kiváló commis-kal dolgoztam magam is, amikor versenyeztem (Kofoed először a bronz, majd az ezüst, végül az arany szobrot is hazavihette a versenyről az évek során, a szerk.), akik ma már jegyzett vezető séfek Dániában, de olyan is akad, aki New Yorkban. Ők egykor mind 22 év alatti asszisztensek voltak…ezt nem szabad elfelejteni.”
A magyar fiatalok természetesen örömmel voltak jelen ezen a különös találkozón, és árgus szemekkel figyelték, hogyan dolgozik a dán séfóriás. „Látjuk a közös munka eredményeit, látjuk, mit vesznek ki a magyar gasztonómiából, és hogy építik fel erre a Bocuse d’Ort. Rasmus nagyon erős látványvilággal dolgozik, most látszik csak, hogy valójában ő stylist szemmel is tekint a versenyre. Ha ez nem is, de a kompozíciók és az ízek, amiket itt most látunk és érzünk, átjönnek a mi mindennapjainkba is, már sokkal előrébb vagyunk” – árulta el Pohner Ádám, aki tavaly második helyen végzett a magyar döntőben, a két évvel ezelőtti világversenyen pedig Molnár Gábor commis-ja volt. O’Shea Dániel hozzátette: „Lenyűgöz, hogy látom a csapat készülését, és azt, hogy jelen pillanatban milyen készültségben vannak. Nekem a mártások nagyon tetszettek, nagyon kifejezőek, és nagyon jól illeszkednek az ételhez. Illetve az a fegyelem, amit itt látok, szintén lenyűgöz. Rasmus mellett ültem, követtem, ahogy végig jegyzetel, láttam a precizitását, az odafigyelését.” Volenter István, a tavalyi magyar döntő harmadik helyezettje már kezdéskor ott volt. „Nagyon jó érzés itt lenni, és részese lenni ennek az egésznek – vallotta be. – Nagyon profi és összeszedett munkáról beszélhetünk, Rasmus pedig szinte felbecsülhetetlen értéket képvisel itt. Egész nap van alkalmunk tőle kérdezni, nagyon barátságos, nem zárkózik el semmitől.”
